Elektromos autók — a képzelettől a valóságig

Miközben 26 éve élünk itt az autóipari kognitív disszonancia állapotában, a világ halad előre: a JATO Dynamics legfrissebb jelentésében számba veszi az elektromos járművek fejlődését az elmúlt két évben – 2013 és 2015 között.

Bevezetés

A világ népességének jelentős növekedése fényében a hatékony és fenntartható közlekedési megoldások megtalálása komoly kihívást jelent mind a fejlett, mind a fejlődő országok számára. Az ENSZ előrejelzése szerint 2030-ra a világ népessége 8,5 milliárd fő lesz, 2050-re pedig eléri a 9,7 milliárd főt. E növekedés legnagyobb része Afrikában és az amúgy is nagy népességű országokban, például Indiában és az Egyesült Államokban történik; a városi területek adják ennek a növekedésnek a legnagyobb részét. 2030-ra a 10 millió lakos feletti nagyvárosi területek száma meghaladja a 40-et.

A több ember több fogyasztást, több hulladékot és több környezetkárosodást jelent. Ez megköveteli, hogy a közlekedési megoldások tisztábbak és energiahatékonyabbak legyenek a megfizethetőség megőrzése mellett. Valójában csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket, amelyeket járművek milliói használnak világszerte. Az olaj folyamatos felhasználása a szárazföldi közlekedés fő tüzelőanyagaként, valamint a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása a közlekedési infrastruktúra más elemeiben súlyos környezeti és egészségi problémákat okoz.

Az egyéb energiaforrásokra való átállás azonban lassú: a Világbank becslése szerint a fosszilis tüzelőanyagok aránya az Egyesült Államok energiafogyasztásában 83,6%. Az olyan országokban, mint Kína, ez az arány 88,2%-ra, Németországban és az Egyesült Királyságban pedig 81, illetve 84%-ra emelkedik. A világ harmadik legnagyobb autóipari piacán, Japánban a szén, az olaj és a földgáz adja a teljes energiafogyasztás 94,7%-át. Sok fejlett országban a közlekedési szektor a legnagyobb olajfogyasztó (az USA teljes fogyasztásának 70%-a), így nem meglepő, hogy a politikusok és az ipar egyre inkább az elektromos járművek felé fordul megoldást keresve.

Elektromos járművek – választék és elérhetőség

A gazdasági viszonyok lassíthatják az autók villamosításának ütemét, de a gyártók fokozatosan új modelleket vezetnek be, ezzel ösztönözve a fogyasztókat az első lépés megtételére. Jelenleg Európa az elektromos járművek legnagyobb választékának színtere, és úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban és Kínában a gyártók készen állnak a változásra.

Míg a hibrid járművek már sok városban a táj részét képezik, a tisztán elektromos járművek még mindig ritkák. A hagyományos autógyártók és az olyan új szereplők erőfeszítései révén, mint a Tesla, a fogyasztók fokozatosan kezdik jobban megérteni az elektromos járművek előnyeit és kihívásait. Az elektromos járművek általában pozitív közvéleményt élveznek. Az US Energy Alliance nemrégiben készült tanulmányának célja az elektromos járművek támogatásával kapcsolatos kormányzati kezdeményezésekkel kapcsolatos attitűdök tesztelése. A válaszadók fele egyetért azzal, hogy az elektromos járművek «jobbak a környezet számára, mint a benzinüzemű járművek», és 80%-uk tisztábbnak tartja a hagyományos járműveknél.

A megnövekedett tudatosság és pozitív általános megítélés ellenére a legtöbb felhasználó még mindig vár. A makrogazdasági és infrastrukturális tényezők fontos szerepet játszanak, de vannak más tényezők is, például a választás hiánya. A jelenleg elérhető elektromos járművek és plug-in hibridek száma nem haladja meg a 70-et. Ez nagyon kicsi a hagyományos autótermékek hatalmas választékához képest, de csökkenő árak, javult az akkumulátor-hatékonyság és a szigorodó károsanyag-kibocsátási előírások (különösen az EU-ban) , számuk a következő években növekedni fog.

Jelenleg elsősorban az elektromosított, meglévő modellek, mint például a Volkswagen e-Golf és az elektromos «egyedi autók», mint például a Nissan Leaf, a kínálat mintegy 40%-át teszik ki.

Vezesd Európát

Az elektromos áramra való átállást fontolgató fogyasztók a legnagyobb választékkal rendelkeznek Európában. A Deloitte 2011-es felmérése szerint az Egyesült Királyságban a válaszadók 44%-a nem gondolt elektromos autóra. Ám a dolgok megváltoztak az elmúlt években: egy új brit kormányfelmérés szerint a fiatalok 81%-a hajlandó az elektromos áramot előnyben részesíteni, amikor első alkalommal vásárol autót. Az elektromos járművek növekvő népszerűségének Európában további okai a lakosság nagyfokú urbanizációja és a szabályozók erőteljes beavatkozása.

2013-ban 34 márka 52 modelljét kínálták Európában. Egy évvel később a modellek száma 62 – lényegesen több, mint az Egyesült Államokban (16 márkából 23). Ez a fajta 45 elektromos járműből és 20 plug-in hibridből áll. Az ázsiai gyártók, például a Mitsubishi és a Kia felpörgetik a szállítást, de más szereplők, köztük németek is behatolnak a területre. Például 2014-ben a VW bemutatta a Golf és az Audi A3 elektromos és plug-in hibrid változatát (http://www.audimanual.ru/hu/A3); A BMW bemutatta a sportos i8-at; A Mercedes-Benz plug-in hibriddel bővítette az S-osztályt, míg a Porsche a Cayenne S E-Hybriddel. Abban az időben az olyan márkák, mint a Chevrolet eltűntek, és rést hagytak a kibővített Opel/Vauxhall Ampera kínálatban.

Az így ismertetett német kínálatból ítélve az európai fogyasztók emblémák, kupék és méretek széles választékával állnak a rendelkezésükre, a városi autóktól a kisteherautókig, a luxuslimuzinokig és a sportkupéig. A SUV-k kínálata azonban korlátozott: 2014 végén mindössze két modell, a Porsche Cayenne és a Mitsubishi Outlander (http://www.mitsubishiman.ru/hu/Outlander) védte meg a szegmens növekvő népszerűsége becsületét.

Az elektromos járművek kínálatának bővülése az EU és a legtöbb tagállam azon eltökéltségét tükrözi, hogy megfelelő piaci feltételeket teremtsen a technológia virágzásához. Ezt pénzügyi, infrastrukturális és fejlesztési kezdeményezések csomagjával, valamint a magánszektorral való együttműködéssel érik el. Számos európai ország hozott intézkedéseket (adókedvezmények és/vagy támogatások formájában) az elektromos járművek népszerűsítésére. Az ösztönzők egyéb formái közé tartozik az épülő infrastruktúra állami finanszírozása, valamint az elektromos járművekkel kapcsolatos problémák tudatosítását célzó projektek.

USA és Kanada – teret ad a növekedésnek?

Történelmi és földrajzi okokból a fogyasztást Észak-Amerikában (Mexikó kivételével) a nagyobb autók és SUV-k uralják. Emiatt egyre szűkül a kínálat, hiszen a legsikeresebb európai és ázsiai elektromos járművek kompaktak, nagy országokban nem alkalmasak hosszú távú utazásra. Éppen ezért az elektromos járművek legnagyobb problémája az Egyesült Államokban és Kanadában a futásteljesítmény.

További probléma a viszonylag alacsony üzemanyagárak, amelyek stabilan tartják a nagyméretű autók iránti keresletet. Az olajárak közelmúltbeli csökkenése további negatív hatással volt a születőben lévő elektromos járművek piacára.

Nem meglepő, hogy kevesebb pénzügyi ösztönzővel a fogyasztói szokások fokozatosan változnak: a nagy gázüzemű, többcélú SUV-k és a könnyű teherautók (ahogyan nagy pickupjaikat nevezik) az Egyesült Államokban és Kanadában a legkelendőbb járművek közé tartoznak. hatállyal. az áramellátásról.

2013-ban mindössze 15 elektromos és hibrid modell volt az észak-amerikai piacon; 2014-ben számuk 23-ra emelkedett, idén szeptemberben pedig 20-ra csökkent.A csökkenés összhangban van a hagyományos autók növekvő népszerűségétől szenvedő általános piaci teljesítményükkel. A kép világosabbá válik, ha megnézzük az alternatív hajtásláncok elérhetőségét SUV-k és könnyű teherautók számára: a GM, a Ford, a Toyota és az FCA nem kínál SUV-okat vagy elektromos pickupokat – ez jól jelzi, hogy az Egyesült Államok a legnagyobb piac a világon. az ilyen típusú járművekhez. Amíg a villamosítás nem lép be ezekbe a szegmensekbe, az elektromos járművek piaci penetrációja a régióban alacsony marad. Észak-Amerika azonban a leginnovatívabb vállalatoknak ad otthont, amelyek elhatározták, hogy megváltoztatják a status quót. Köztük van a Tesla is, akik rétegeket váltanak majd a Model X crossover jövő évi bemutatásával. 132 000 dolláros árcédulájával biztosan nem ígérkezik tömegterméknek, de precedenst teremt a többi gyártó számára.

Kína vezeti az ázsiai elektromobilitást

A nagy kínai autógyártók csatlakozni szeretnének az EV-párthoz. A JATO becslései szerint a 2013-as és 2015-ös augusztusi mindössze 12-ről a Kínában kínált elektromos járművek száma elérte a 19-et, amelyek közül 11-et helyben gyártottak. A hatalmas piac mellett azonban korlátozott a kínálat: hatalmas választékában Kína vezető Volkswagenje mindössze két elektromos modellt kínál, míg a piac többi szereplője egyelőre nem.

Japánban sem más a helyzet. Ahogy sejthető, a felkelő nap alatti piacot a helyi gyártók uralják, de még ott is korlátozott a választék — mindössze 14 modell. Hasonló a helyzet Dél-Koreában (a Kia és a Samsung szerepel a listán) és Ausztráliában, ahol az alternatívák néhány európai és japán változatra korlátozódnak. Az autóipari szállítások villamosítása a főbb piacokon, például Indiában és Thaiföldön még mindig nem fejeződött be.

Értékesítés — nagy növekedés kis bázisról

Ahogy az a fiatal technológiától elvárható, az elektromos járművek értékesítésének növekedése messze meghaladja a piaci növekedést. Számukra a lendület fenntartása a részarányuk növelésével. Az elektromos járművek piaci teljesítményének megfelelő megértéséhez szem előtt kell tartanunk a szélesebb piaci kontextust. Amint a táblázatból is látszik, a JATO által megfigyelt piacok többsége növekedést mutat a tavalyi évhez képest, ami a pénzügyi válság óta a világgazdasági kép javulását tükrözi. A legnagyobbak többsége inkább folyamatos, mint lenyűgöző növekedést mutatott, az első öt közül egyik sem érte el a 10%-ot. A növekedés sok esetben kétszámjegyű Dél- és Közép-Európában, és a feltörekvő gazdaságok, például Mexikó és Törökország is virágzik.

Ezt a fejleményt ellensúlyozza a növekedési ütem lassulása három rendszerszinten fontos országban — Japánban (-11%), Brazíliában (-19%) és Oroszországban (-34%). Ezek az ellensúlyozó trendek szerény, átlagosan 4%-os növekedést eredményeztek 2014-ben, elsősorban a fejlett országok gazdasági helyzetének javulása miatt.

Küzdj a piaci részesedésért

Az összes eladott elektromos jármű 2014-ben 280 000 volt, ami 43%-os növekedést jelent 2013-hoz képest. És ha ebből a szemszögből nézzük, az eredmény lenyűgözőnek tűnik, akkor a 84 000-es abszolút értékben kifejezve a piaci 72 millióval szemben csepp a tengerben, ami megfelel annak a kérdésnek, hogy miért ritkák még mindig az elektromos járművek a piacon. az utak.

A világgazdaság viszonylag lassan növekszik, az alternatív technológiák fő kihívása a piaci részesedésért való versenyzés a hagyományos autók széles választékával. Ahogy arról Észak-Amerikában is szó esett, az olyan gazdasági tényezők, mint az olajárak globális csökkenése fogják a legerősebben befolyásolni a vásárlási döntéseket az elektromos járművek rovására.

Azonban nem ez az egyetlen fenyegetés. A szeptemberi növekvő költségvetési hiányra válaszul a dán kormány úgy döntött, hogy adót vet ki a nulla károsanyag-kibocsátású autókra, új munkahelyek teremtésével indokolva ezt az intézkedést. A gyakorlatban az adó 180%-a minden járműre vonatkozik, így az elektromos járművekre is, a költségvetés 60 millió eurós többletbevétellel számol 2020-ig, a bevezetésének évére.

Dánia azonban nincs egyedül. Norvégia – az elektromos járművek piacán a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező ország – szintén az ösztönző csomag csökkentését tervezi. Májusban döntöttek arról, hogy 2018 felétől, 2020-tól pedig teljes egészében fizetik az útadót. Az áfamentességet támogatás váltja fel, és az egyéb ösztönzőket (ingyenes infrastruktúra-használat, tömegközlekedési sáv- és parkoláshasználat) is felül kell vizsgálni.

A nagyvonalú fogyasztásösztönző rendszereknek köszönhetően az elektromos járművek 2013-ban az eladások 5,7%-át adták, ami a legmagasabb a világon. Hollandia (5,4%) kivételével a JATO által követett többi piac egyike sem ért el egyetlen pontot sem. Egy évvel később az eladások Norvégiában 13,6%-ra, Észtországban, Lettországban és Svédországban pedig 1-re ugrottak. A legfrissebb, 2015-ös adatok (augusztusig) azt mutatják, hogy az elektromos járművek a viszonylag lassú növekedés ellenére is egyre nagyobb piaci részesedést szereznek. Az értékesítés az 52 vizsgált piac közül 39-en nőtt. Norvégia áll az élen lenyűgöző, 21,5%-os részesedéssel, ami több mint négyszerese a 2013 végi adatnak; Hollandia továbbra is a második helyen áll (5,52%) és Svédország a harmadik (2%).

Még érdekesebb, hogy a világ két legnagyobb piaca áttörte a felső százalékhatárt – Franciaország (1,1%) és az Egyesült Királyság (1%), ahol az eladások 203%-kal ugrottak meg az első kilenc hónapban, megelőzve Japánt, Hollandiát és Németországot. Így a két ország bekerült a pán-európai elektromos járművek első tíz helyezettje közé. Az Egyesült Államok a 11. helyen áll 0,6%-os részesedéssel, majd Japán következik 0,59%-kal. A főbb piacok közül Kína mutatja a legnagyobb, 443%-os éves növekedést, 29 000 eladott elektromos járművel és a második legnagyobb abszolút mennyiséggel az Egyesült Államok után.

Márkaharc

Az elmúlt években a gyártókkal is változott a helyzet: a japánok erősen korán kezdtek, de mostanra az európaiak túladják ázsiai-amerikai versenytársaikat. Az elektromos járművek európai piaci részesedése 35%, a japánoké 28, az amerikaiaké 23%. A kínai eladások fellendülése elősegítette, hogy hazai márkáik 7,5%-ról 13%-ra növeljék részesedésüket.

A változások ellenére a Nissan továbbra is a globális elektromos jármű márka1. Bár piaci részesedésük csökken, a Leaf 2013 óta tartja a vezető szerepet. Végül is a Nissan 24%-os elektromosjármű-piaci részesedéssel rendelkezett, ami egy évvel később 22-re esett vissza, augusztus végére pedig az olvadás 14%-ra csökkent.

A Nissan esik, de a többi gyártó emelkedik: Az e-Golf figyelemre méltó eredményeinek köszönhetően a Volkswagen 286%-os növekedésről számolt be, és mára a világ negyedik legnagyobb elektromos autója. Előttük 64%-os növekedéssel a Tesla, a második helyen pedig az Outlander — Mitsubishi áll. A rangsorban további márkák a BMW (+93%), a hetedik helyen a kínai Zotye áll 5%-kal, a Renault pedig 107%-os növekedést ért el. A belső trendek miatt a Ford és a Chevrolet hanyatlóban van; A Toyota csak a 12. helyen áll, mivel a Mirai értékesítése 2016-ban kezdődik, az elektromos RAV4 (http://www.toyotaman.ru/hu/RAV4) pedig decemberben kerül az amerikai kereskedőkhöz.

A prémium márkák közül a BMW egyértelmű előnyben van az Audival és a Mercedes-Benzzel szemben. Mindkét i-sorozat sikere Münchent a prémium villamosenergia-fogyasztás életképes alternatívájává teszi. Az Audi és a Mercedes azonban lenyűgöző növekedést produkált, 0,2%-ról 3,3%-ra, illetve 0,1%-ról 1,8%-ra.

Top modellek

A legjobban teljesítő modellek elemzése azt mutatja, hogy egy jó elektromos jármű építése kulcsfontosságú a gyártó piaci teljesítménye szempontjából. Ennek megfelelően a vezető elektromos járműmárka, a Nissan a vezető Leaf elektromos járművet is gyártja, értékesítésük 97%-os részesedésével. Hasonló a helyzet a Mitsubishiben az Outlander (95%) és az elektromos Golf részesedésével a Volkswagenben (90%). Ez a négy jármű, valamint a Tesla Model S alkotja a globális értékesítési piramis csúcsát, ezt követi a BMW i3, a Renault ZOE, a Chevrolet Volt, a Baic E, az Audi A3 és a Ford Fusion.

A Baic E/Senova bekerült a legjobb 10-be, miután a legkelendőbb elektromos jármű az otthonokban. Augusztus végére a kompakt furgon az elektromos autók piacának ¼-ét irányította, továbbértékesítve a korábbi bajnok Zotye Zhidou E20-at; egy másik Zotye modell — város YUN100 ezüstöt visel.

A modellek sokfélesége nő, de hol vannak a SUV-k?

A felsorolt ​első tízből látható, hogy az elektromos járművek faj- és szegmensdiverzitása egyre nő: városi autók, kisautók és kisautók; közepes, nagy és luxus szedánok, sőt kisteherautók és sportautók is. Egy kivétellel: a SUV-k választéka minimális — furcsa, tekintettel az univerzális szegmens iránti érdeklődésre. Európában, Dél-Amerikában, Indiában, sőt az USA-ban is nő a kis és kompakt sportautók népszerűsége, elektromos változataik hiányoznak. A 2013-as és 2014-es gyenge eredmények után a Toyota eltávolította a RAV4-et az újrahasznosítási piacról. Az ellátás megszűnése kettőre csökkentette az opciók számát a szegmensben. Hamarosan csatlakozik hozzájuk egy harmadik is — a Tesla Model X, amely az első teljesen elektromos prémium SUV-nak számít, de megjelenése ellenére csak 2016-ban láthatjuk.

Augusztusra a kompakt modellek, például a Nissan Leaf az elektromos járművek piacának 35%-át tették ki. Egy évvel korábban azonban ez az arány 44 volt, 2013-ban pedig több mint a fele (52%). Ez a csökkenés egybeesik a városi elektromos járművek számának növekedésével, amelyek piaci részesedésüket a 2013-as 7,7%-ról mára 11,9%-ra növelték. A közepes méretű szedánok a legnagyobb vesztesek az Egyesült Államok keresletében bekövetkezett változások fényében.

A sportautókat is villamosították. 2013 után a fogyasztók szerte a világon 7 különböző elektromos modellt kaptak töltővel, hibrid és kiterjesztett kompakt, közepes és szupersport modelleket, köztük a Mercedes-Benz SLS AMG Electric Drive-ot, a BMW i8-at, a Porsche 918-at és a VW XL1-et. Közülük az erős márkának és a jó marketingnek köszönhetően a BMW i8 kiemelkedik. 2014-ben 1851, augusztusig 3590 eladással az eladások 32%-a az Egyesült Államokban, 19%-a az Egyesült Királyságban és 9%-a Németországban történt – ez jó eredmény egy 136 500 dolláros réstermékhez az Egyesült Államokban és 130 000 eurós Európában. .

Jövő

Minden azzal a várakozással kezdődik, hogy 2016 rekordév lesz az elektromos járművek terén. Az LMC Automotive pozitív rövid- és hosszú távú kilátásokat lát az elektromos járművek terén, és Európa és Kína segítségével 2025-re rekordokat döntenek az eladások.

A 2016-ban várható rekord számértéke 700 000. Adósai vagyunk Kínának, Európának és az Egyesült Államoknak. Magában Európában az éves eladások 2019-ben elérik a félmilliót, 2022-ben pedig Kína adja el a világ elektromos járműveinek felét – mintegy 1,5 milliót. A 2025-ös globális előrejelzés több mint öt és fél milliós eladást jósol, a keresleti források pedig megmaradnak — Kína (2,9 millió), Európa (1,7 millió) és az Egyesült Államok (805 ezer). Japán (86 000), Dél-Korea (35 000) és India (19 000) inkább egyenletes, mint robbanásszerű növekedéssel lesz lemaradva.

Az LMC Automotive a plug-in hibrideknél várja a legnagyobb javulást, amelyek 2016 és 2019 között 195%-kal nőnek, és 2025-ben elérik a 3,3 millió éves eladást, mintegy 60%-os részesedéssel uralva az elektromos járművek piacát. A jövő évi 350 000-ről az elektromos járművek eladása kilenc évvel később eléri a 2,2 milliót.

Következtetés

Ahhoz, hogy sikeres legyen, az autóipar mindig is nagymértékben támaszkodott a helyes előrejelzésekre és a változó járműfogyasztásra és a külső körülményekre adott megfelelő reagálásra. A kiélezett versenykörnyezetben rejlő hajlamának köszönhetően az autóipar megszakítás nélküli innovációs hullámok sorozatát generálja a harmadik évszázada. Fontos tudni, hogy az elektromos energia felhasználása csak egy a sok autóipari innováció közül, amelyek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésének életképes eszközévé váltak.

A gyors relatív növekedés ellenére az elektromos járművek még mindig réstermékek, és a piaci helyzet szimmetrikus – korlátozott kereslet a korlátozott kínálattal szemben. A mindennapi teremtésükhöz vezető út tele van kihívásokkal. Ezek közül sok makrogazdasági eredetű, és nemcsak a fogyasztói magatartásra, hanem a kormányzat azon képességére is, hogy pénzügyi ösztönzőket és beruházási támogatást nyújtson a támogató infrastruktúra fejlesztéséhez, jelentős hatással van. Az előítéletek és a fogyasztói negativitás még ott is legyőzhető, ahol léteznek.

Az elektromos járművek előnyeiről azonban egyre nő a vélemény. Segíthetnek csökkenteni az emberi tevékenység szénlábnyomát, és csökkenthetik az olajtól való függőségünket. A környezet állapota segítette a gyártókat abban, hogy az elektromos járműveket megismertessék a fogyasztókkal, és piaci támogatást nyújtsanak nekik. A következő lépés a tömegesítésük.

Az iparnak, a fogyasztóknak és a közigazgatásnak fontos szerepe van ebben a feladatban. A gyártóknak folytatniuk kell fejlesztési erőfeszítéseiket a következő generációs elektromos járművek pénzügyi és funkcionális vonzerejének növelése érdekében. A kormányok és a szabályozó hatóságok kötelesek olyan feltételeket teremteni, amelyek mellett az alternatív technológiák versenyezhetnek a hagyományos technológiákkal. A fogyasztóknak viszont türelmesnek és nyitottnak kell lenniük a feltörekvő technológiákkal kapcsolatban. Az első lépés megtörtént – az elektromos járművek már nem sci-fi téma.

A legnagyobb változás azonban még várat magára – az érdekelt feleknek szinkronban kell dolgozniuk egy olyan világért, amelyben az autóipari villamosítás a mindennapi élet tényévé válik.